Csőtörés elhárítás Budapest azonnal!

1. Lakossági másnéven hagyományos csatornarendszereket a következőképpen osztályozzuk: Elkülönített csatornázás: olyan rendszer, amelyben a szennyvíz és az esővíz elvezetése elkülönül egymástól.

• 1: Szennyvízcsatorna: kizárólag háztartási és ipari szennyvíz gyűjtésére tervezett rendszer.
• 2: Csapadékcsatorna: a csapadék által termelt felszíni lefolyás elvezetésére szolgáló rendszer.

Kombinált csatornázás: egyszerre szállítja a háztartási és ipari szennyvizet, valamint az esővizet. 2. A nem hagyományos csatornarendszereket az alkalmazott technika szerint osztályozzuk:

• 1: Egyszerű csatornázás: Az egyszerűsített szennyvízcsatornát a hagyományos csatornarendszerrel hasonló módon tervezik, de figyelembe veszik az átmérő csökkentésének és az aknák közötti távolságok módosításának lehetőségét.
• 2: Társasházi csatornák: A társasházak több kisebb lakásból épülnek fel és mindegyiknek van saját csatorna rendszere, ezek egy nagy fő vezetékbe torkollnak.
• 3: Nyomócsatornák: A háztartási szennyvízből egy gyűjtőtartályon keresztül távolítják el a szilárd anyagokat. A vizet ezután egyenletes csöveken keresztül egy hagyományos csatornarendszerbe vezetik.

Mi a pontos definíciója a csatornahálózat kifejezésnek? Mit értünk az alatt, hogy csatornahálózat?

A csatornahálózat célja a lakossági, kereskedelmi és ipari szennyvíz gyűjtése és eljuttatása a gyűjtőcsatornákba. A hálózat olyan csövekből épül fel, amelyeken át az összegyűjtött szennyvizet továbbítják. A hálózat két szakasza közötti összekötő eleme az akna, amely lehetővé teszi a hozzáférést kívülről. Az akna az ellenőrzési és a tisztítási műveletek elvégzéséhez használható, emellett a hálózat szellőztetése is feladata a gázok eltávolítása miatt. A csőhálózat és az aknák közötti kötéseknek vízzárónak kell lenniük.

A csatornarendszer elemei:

A szennyvízcsatorna több kötelező elemből áll össze, mint például csövekből, csatlakozásokból, gyűrűkből és kiegészítőkből: lakossági kifolyók, aknák, leágazó szerkezetek, szifonok stb... A nyomás alatt álló rendszerekben nem mellesleg szivattyú hálózatot alkalmaznak a szennyvíz elvezetésére.

Lakosság avagy a háztartási lefolyók rendszere:

A lakossági lefolyók olyan csövek, amelyek lehetővé teszik a szennyvíznek a háztartásból a csatornahálózatba történő elvezetését. A legtöbb esetben a csatornavezeték átmérője 15 cm, ami a minimálisan ajánlott méret, de ez a méret változhat. A szennyvízcsatorna vezetékeinek vagyis csöveinek a csatlakozásának vízzárónak kell lennie, és az összekötő csőnek legalább 1%-os lejtéssel kell rendelkeznie. Ha a szennyvízcső átmérője 10 cm, akkor 2%-os lejtést kell figyelembe venni. Kötelezően fontos, hogy a csatorna és a szennyvízcső közötti csatlakozás vízzáró legyen.

A csatornarendszer problémái, kisebb – nagyobb betegségei:

A gyökerek benövése a csatornavezetékekbe valószínűleg a legnagyobb probléma, amellyel a csatornarendszerben találkozhatunk. Ezek a gyökerek elzárhatják vagy csökkenthetik a lefolyást, túlfolyásokat okozhatnak, vagy csökkenthetik a hidraulikai kapacitást. A gyökerek a csöveket és a csatornarendszer egyéb szerkezeti részeit is roncsolhatják. A csatornákban a gyökértelenítés a megfelelő technológiák biztonságos alkalmazásán múlik. Gyakori, hogy a gyökérzet megmarad, miután a fát kivágták. A fűzfák gyökérrendszere még évekig is fennmaradhat, miután kivágták. Egyes növények gyökerei állítólag több ezer évig is élhetnek. A gyökerek hihetetlen távolságokra is képesek (akár kilométerek is) megnőni víz és tápanyag után kutatva. A kerti növények, a talaj felső rétegein gyökereznek, és általában nem hozhatók összefüggésbe szennyvízproblémákkal. A fák és a fás szárú növények gyökérzete csapgyökérzetű. A csapgyökérrendszerek fő gyökerei lefelé nőnek a talajba, és gyakran elérik a talajvízszintet. A másodlagos gyökerek oldalirányban nőnek a csapgyökérből. Ezek a gyökerek akár több centiméteres átmérőjűre is megnőhetnek. Amikor betörnek a vízelvezető csövekbe, akkor elegendő nyomást gyakorolhatnak ahhoz, hogy eltörjék azt. A gyökércsúcsok percek alatt képesek növekedni, ha tápanyag- és vízforrást találnak.

Gyökér benövés azonosításának módjai:

A csatornavezetékekben minden gyökér kártevőnek minősül, nincsenek védett fák ilyen szempontból. A csatornák mivel a föld alatt futnak, a dugulás oka nem mindig nyilvánvaló, és nem mindig a gyökerek okozzák. Módszerek, amivel a behatárolható a dugulás oka:

• - Csatorna kamerázás: ezek pontos bizonyítékot szolgáltatnak a gyökérproblémáról.
• - Hajlamos területek: A faültetési minták közelében vagy azokkal egybeesve telepített csatornavezetékek gyökérproblémákat okozhatnak. Itt feltételezhető a dugulás oka vagyis a gyökérbenövés.

Gyökér benövések kiirtása a csatornából:

A gyökereket egy speciálisan erre kialakított géppel szokták a vízvezeték szerelők kivágni és kimosni. Az előnye, hogy gyors és hatékony megoldást nyújt, ha azonnal helyre kellene állítani a szennyvíz lefolyását. A fő hátránya, hogy nem nyújt hosszú távú megoldást. Minden alkalommal, amikor egy gyökértömeget levágnak, az nagyobb számban nő vissza. Ezt a módszert gyakran alkalmazzák a kémiai és fizikai védekezéssel együtt. A kémiai irtás lényege: a gyomirtó szerek kontakt vagy szisztémás hatás révén pusztítják el a növényeket.

• - Szelektív gyomirtó szerek: csak bizonyos növénytípusokat pusztítanak el, és a nemkívánatos gyomok visszaszorítására szolgálnak anélkül, hogy ártalmatlan növényeket károsítanának.
• - Nem szelektív gyomirtó szerek: megfelelő dózisban kijuttatva minden növényt elpusztítanak érintkezéskor.

Mi okozhat még dugulásokat?

A csővezeték élettartama során a legkülönbözőbb anyagok kerülhetnek a csővezetékbe. A dugulások egy része a következő dolgok miatt alakulhat ki:

• - Zsír: Amikor a zsír a csatornába kerül, felhalmozódik és megkeményedik, zsírdugót képezve, amely eltömíti a csöveket. Az éttermek vagy piacok közelében lévő vezetékekben, az alacsony lejtésű és durva anyagú szakaszokon gyakrabban fordul elő az ilyen dugulás.

  ---

• - Szemét: Minden olyan dolog ami nem wc papír és lehúzásra kerül a wc-ben.

  ---

• - Homok és kövek: Ha a csatornavezetékek közel vannak az utakhoz, nagyobb az esélye annak, hogy homok vagy kövek kerülnek be az aknákon, rácsokon, illesztéseken vagy a csövek repedésein keresztül. Ha a homok- vagy kőszemcsék elkezdenek felhalmozódni, akkor tömörödhetnek és megszilárdulhatnak a csőben, eltömítve azt.

Amikor már nincs más lehetőség csak a csőcsere:

Az esetek többségében elegendő a cső belsejének tisztítása a normál működés helyreállításához, más esetekben a csövek helyreállítása szükséges újrabéleléssel, kritikusabb helyzetekben pedig a cső cseréjére van szükség. Érdemes elgondolkodni, hogy a gyakori dugulások miatt kiadott költség mennyi idő alatt térülne meg, ha a csöveket cserélnénk ki. Csőcsere árokásással: Ez abból áll, hogy árkot ásunk, hogy hozzáférjünk a csőhöz, majd eltávolításra kerül az érintett tört vagy repedt rész. Ezek után beszerelésre kerül az új cső amit nálunk kizárólag vízvezeték szerelő végez. Az árkot pedig a tesztelés után visszaássuk és burkolunk, ha igény van rá vagy ha szükséges. Ennél a változatnál kotrógépek is használhatók, ha elegendő hely áll rendelkezésre, hogy elkerülhető legyen az épületek, közművek, fák stb. károsítása. Amennyiben a hely túl kevés, akkor ezt a munkát kézzel kell elvégezni.