• Nyitvatartás Budapest: 0-24
  • Csőtörés esetén sürgősségi telefonszámunk: 06 (30) 733 - 3666
A csőtörés sokak számára egy rémálomba illő jelenet - nem is véletlenül. Az emberek lelki szemei előtt ilyenkor megjelenik a falakból zubogó víz, a bokáig szétázott konyha, az omladozó vakolat és a tönkrement szekrénysor – na meg a vadul pörgő vízóra okozta súlyos kiadások. Igen, sajnos ezek mind előfordulhatnak egy csőtörés alkalmával, úgyhogy érdemes minél többet tudni a témáról.
Cikkünkben megnézzük a csőtörés kialakulásának okait, a jeleket, amelyekre mindenképpen oda kell figyelned, valamint a bontás nélküli csőtörés bemérés lehetőségeit. Végezetül ejtünk pár szót a csőtörés elhárítás folyamatáról is. Tarts velünk, hogy Téged se érjen felkészületlenül egy csőtörés!

  1. Mi az a csőtörés? Mit nevezünk annak?
    Hol keletkezhet csőtörés?
    A csőtörés okai: Mi vezethet egy ilyen hibához?
    Melyek a csőtörés jelei? Ezekre a látványos (és kevésbé látványos) jelekre figyelj!
    Csőtörés bemérés bontás nélkül: Mit tehetsz, ha megtörtént a baj?
    Csőtörés javítás: mire számíthatsz ezek után?

Mi az a csőtörés? Mit nevezünk annak?

A csőtörésről szinte mindenkinek a nagyobb, látványosabb esetek jutnak eszébe, amikor egy vízcső szinte szétdurran, a víz pedig ömleni kezd: ez azonban csak a problémák egy részére igaz. Csőtörésnek számít egy apróbb repedés/lyuk, amiből éppen csak csepeg a víz, ahogy az is, amikor a golyós csap kilyukad. Csőtörésnek minősül a tömítések sérülése, ha ennek következtében szivárgás kezdődik, illetve a rossz illesztések miatt kialakuló vízelfolyást is ide lehet sorolni.

Hol keletkezhet csőtörés?

Csőtörés jelentkezhet a házon belül és azon kívül is, így a fürdőszoba és a konyha épp úgy érintett lehet, mint az udvar közepe. Eltörhetnek, kilyukadhatnak vagy megrepedhetnek a csövek a kád környékén, a zuhanyzónál, a csapoknál, a padlófűtésben, a radiátoros fűtés csöveiben, vagy akár a falakban is, sőt! A kertben lévő föld alatti vezetékek is könnyedén megsérülhetnek. Ebből már valószínűleg Te is sejted, hogy nem mindig egyszerű észre venni a bajt, azt pedig főleg nem, hol a probléma forrása. A következőkben erről is beszélünk majd, ahogy a csőtörés bemérés lehetőségei is szóba kerülnek.

A csőtörés okai: mi vezethet egy ilyen hibához?

Csőtörést nem csupán egyetlen dolog okozhat: több minden is állhat a háttérben! Érdemes tudni ezekről a rizikófaktorokról, hiszen így akár meg is előzhetsz egy-egy nagyobb vizes katasztrófát.
  • Elfagyás:

    Viszonylag gyakori probléma, hogy télen a szigetelés nélküli vezetékekben megfagy a víz, a keletkezett jég pedig – nagyobb térfogatának köszönhetően – szétfeszíti, szétrepeszti a csöveket. Ez leginkább a fűtetlen helyiségekben, a falon kívül, valamint a kertben jelent veszélyt, így ezekre a területekre fokozottan érdemes odafigyelni! Ha télen látszólag minden ok nélkül nem folyik a víz a nyitott csapból, akkor kezdhetsz gyanakodni, hogy fagyás áll a háttérben.
  • A csövekben keletkező dugulás:

    Elsőre furcsán hangozhat, pedig igaz: az elhárítatlan dugulás rendszeresen vezet csőtöréshez. A vízkő és a különböző szennyeződések elzárják a víz útját, ami így nyomást fejt ki a csövek falaira – idővel repedést, károsodást okozva. A lefolyók karbantartásával ezt viszonylag egyszerű megelőzni, így mindenképpen érdemes minimum havonta egyszer beszerezni valamilyen tisztító anyagot: port, folyadékot, vagy bármit, ami szimpatikus a Számodra.
  • Elöregedés, rossz anyaghasználat:

    Az idő semmit sem kímél, ez alól pedig a házak vízvezetékei sem jelentenek kivételt. Az anyagok előbb-vagy utóbb elöregednek, terhelhetőségük pedig csökken. Ez fokozottan igaz a régi épületek nem felújított hálózataira, mivel azoknak nagy része még ólomcsövekkel készült: amit ma már strapabírósági és egészségügyi szempontból sem ajánlott használni. Egy 40-60 éves csőrendszert mindenképpen érdemes szakemberrel megvizsgáltatni, illetve modernizálni!
  • Kivitelezési hiba:

    Emberek vagyunk, így időnként elkerülhetetlenül hibázunk. Igen, még a legjobb szakemberek is. Ahhoz, hogy a baj megtörténjen és szivárogjon a víz, már annyi is elég, ha egy-két csavart nem húznak meg rendesen, vagy az illesztés nem sikerül tökéletesre. Bármilyen apró szerelési hiba vezethet csőrepedéshez és csőtöréshez, régi házaknál pedig ezt mindig számításba kell venni.
  • Külső sérülés:

    Olyan is előfordul, hogy a csövekkel önmagukban nincsen semmi probléma, egy-egy rosszul irányzott fúrás vagy szögbeverés azonban kárt tesz bennük. Ez természetesen leginkább akkor jelenthet problémát, amikor a vezetékek a falban futnak. Az udvaron is történhet baj ásás, kapálás, vagy más kerti munkálat közben, így minden ilyen esetben érdemes alaposan megfontolni, mit hol csinálsz.

Melyek a csőtörés jelei? Ezekre a látványos (és kevésbé látványos) jelekre figyelj!

Amikor egy vezetékből szivárogni (rosszabb esetben ömleni) kezd a víz, annak vannak bizonyos jelei. Érdemes ezekre figyelni, hiszen minél hamarabb ismered fel a probléma lehetséges forrását, annál kisebb lesz az anyagi károd és a bosszúságod. Nézzük meg a legfontosabb csőtörésre utaló jeleket!
  • Ömlő, zubogó víz:

    Ez a legdurvább, leglátványosabb, legrémisztőbb és legegyértelműbb jele annak, hogy csőtörés történt. Ha ilyen súlyos a probléma, azt könnyű észre venni, ugyanis az érintett csőből vérfagyasztó sebességgel folyik el a víz, egyenesen a ház belsejébe. Ilyenkor szokott az megtörténni, hogy munkából hazaérve elárasztva találod a házadat, ennek pedig nem csupán a padló, hanem a bútorok és a fal is megfizeti az árát.
  • Csökkent víznyomás:

    Időnként szinte minden háztartásban előfordul, hogy a víz nyomása visszaesik: teljesen megnyitott csap mellett is csak csordogál a folyadék. Ez legtöbbször nem utal súlyos problémára és hamar rendeződik is a helyzet, abban az esetben azonban, ha a jelenség hirtelen lép fel és a nyomás nem tér vissza, könnyen előfordulhat, hogy a víz valahol szökik a rendszerből.
  • Indokolatlanul pörgő vízóra:

    Ez egy gyorsan ellenőrizhető, viszonylag látványos jelzése annak, hogy csőtöréssel állsz szemben, ugyanis a vízóra közepén (vagy kissé oldalra csúsztatva) található kis kerék nem igazán tud meghibásodni. Mivel az órán átfolyó víz hajtja mechanikusan, a csapok elzárása után mozdulatlannak kellene lennie. Ha nem az, akkor gond van.
  • Túl magas vízszámla:

    Ez szoros összefüggésben áll az előző ponttal, ugyanis a folyamatosan pörgő vízóra értelem szerűen irreálisan magas vízdíjat von maga után. Ha egyik hónapról a másikra – alapos indok nélkül – megemelkedik a fizetendő összeg, érdemes megnézni az órát és ellenőrizni, hogy minden csap elzárása után is jelez-e fogyasztást.
  • Vizesedő fal, pergő vakolat és festék:

    Ezt a jelenséget okozhatja a rossz tető miatti beázás, a ház alapjának, vagy akár a fürdőszoba falainak/padlójának nem megfelelő vízszigetelése is, de ha ezekkel nincsen probléma, akkor nagy rá az esély, hogy a falban futó vízvezeték repedt el. Ilyenkor sötétebb, nedves foltok jelenhetnek meg a festett felületen, amelyek egyszerűen nem száradnak ki. A vakolat sérülékennyé válik és akár egy óvatos érintés hatására is lepereghet, a gipszes glettel javított részek pedig megdagadnak és kiemelkednek a sík felületből. Ha ilyesmit tapasztalsz, az mindenképpen probléma: akár csőtörés okozza, akár valami más.
  • Penészes falak, magas páratartalom:

    Milyen érdekes összefüggések vannak az életünkben, igaz? Ki gondolná, hogy egy csőtörés, ami lassan átáztatja a padlót vagy a falakat ilyen hatással is lehet? Nos igen, ha korábban a magas páratartalom és a penészedés nem volt jellemző a házadra/lakásodra, akkor érdemes csőtörésre gyanakodni. A kilépő víz ugyanis párologni fog, a falak hűvösebb részein kicsapódó nedvesség pedig ideális körülményeket jelent a penészgomba számára.
  • Járda megsüllyedés, állandó sár:

    Ha a csőtörés nem a házon belül jelentkezik, hanem az udvaron, arra több dolog is felhívhatja a figyelmed. A folyamatosan nedves föld miatt idővel a járdák, térkövezett részek megsüllyedhetnek és kisebb-nagyobb mélyedések alakulhatnak ki bennük. A beton ennek hatására megrepedhet, ami tovább ront a helyzeten. A nagyobb foltokban jelentkező, állandóan sáros talaj is gyanúra ad okot, különösen akkor, ha pár nap csapadékmentes időszak után sem szárad ki.

Csőtörés bemérés bontás nélkül: Mit tehetsz, ha megtörtént a baj?

Ahogy a korábban leírtakból láthatod, a csőtörés nem mindig jár együtt látványos „tünetekkel”, sőt! Gyakran nem lehet szabad szemmel megállapítani, pontosan honnan ered a probléma. Régen ilyenkor hatalmas bontási munkálatokba kellett kezdeni, ez azonban sem az idegeket, sem a pénztárcát nem kímélte. Ma már szerencsére több modern megoldás is a rendelkezésedre áll, ezekkel pedig a csőtörés bemérés egyszerűbbé, hatékonyabbá és kíméletesebbé válik. Na meg olcsóbbá is! Nézzük meg, milyen lehetőségek vannak a hiba megtalálására és a csőtörés elhárítására!



1. Hőkamerás csőtörés vizsgálat:
A hőkamerás csőtörés bemérés kétféle módon is segíthet meghatározni, pontosan hol jelentkezett a probléma. Ha a csövekben áramló víz akár csak minimálisan is melegebb, mint a környezete, akkor a hőkamera által készített infravörös fotókon kirajzolódik a csőhálózat vonala, ahogy az a pont is, ahol szivárgás zajlik.

Ezzel együtt azt is érdemes tudni, hogy a csőtörés helyénél kiszabaduló víz átáztatja a környezetében lévő felületet, ami ettől hidegebb lesz, mint a fal/padló többi része. A hűvösebb felület elkülönülten jelenik meg a képeken, így adva meglehetősen pontos iránymutatást a szakembereknek.

Ezt a módszert használják még a házak/lakások hőszigetelésének vizsgálatához, a hőhidak feltérképezéséhez és a fűtéskor elszökő energia mértékének és helyének megállapításához is – nagy sikerrel.

Kíméletes, gyors és hatékony megoldás, ugyanakkor magas minőségű, nagy felbontású hőkamerára van hozzá szükség és olyan szakemberekre, akik el tudják különíteni a szigetelési hiányosságból fakadó hőmérséklet különbségeket a csőtörés okozta változásoktól.

2. Jelzőgázos csőtörés bemérés:
A műszeres csőtörés bemérés egyik leghatékonyabb módszere a jelzőgázos bemérés, bel-és kültéren egyaránt. Akkor is alkalmazható, ha a csövek pontos nyomvonalát nem lehet meghatározni.

Ebben az esetben a csöveket feltöltik egyfajta gáz keverékkel, ami általában főleg nitrogént, kis részben pedig hidrogént jelent. Ez a gáz végighalad a vezetékrendszeren, a csőtörés helyén azonban szivárogni kezd és áthatol a felette lévő anyagokon, egészen a felszínig.

A szakemberek a felszínen be tudják mérni a felfelé áramló hidrogént, ebből pedig kiderül, hol károsodott a vezetékrendszer. A gázkeverék megtartja a jellegét, a környezeti hatások nem befolyásolják érzékelhetőségét, így mindig a lehető legpontosabb eredményt lehet vele elérni.

A légkörre és a környezetre teljesen ártalmatlan anyagról van szó, sem a növényekre, sem az állatokra nem jelent veszélyt! Az eljárás gyors és költséghatékony, semmilyen szükségtelen bontást nem igényel.

3. Akusztikus csőtörés bemérés:
A műszeres csőtörés vizsgálat egyik nagyon érdekes fajtája az akusztikus bemérés. Ebben az esetben a csövekből szivárgó víz által keltett speciális zajokat mérik be, majd határozzák meg a hang keletkezésének pontját.

Hiperérzékeny, különleges vevő egységre van hozzá szükség, ami képes feldolgozni a legapróbb zajokat is, ezeket a műszereket pedig egy olyan tapasztalt szakembernek kell használnia, aki tudja értelmezni a hallottakat és képes megtalálni a hang pontos forrásár.

4. Csatorna kamerázás:
A csatorna kamerázás egy olyan módszer, ami nem csupán a csőtörés bemérésében lehet hasznodra, hanem a legtöbb csatornát érintő probléma esetén érdemes elvégeztetni. Gyors, tiszta és jól dokumentálható vizsgálatról van szó, hiszen a kamera képeket és videó felvételeket is készít a csövek állapotáról, ezeket pedig későbbi használatra is el lehet menteni.

Csatorna kamerázás alkalmával az úgynevezett berudaló segítségével egy erős, professzionális kábelt vezetnek a csövekbe, aminek a végén nagy felbontású, víz-és nyomásálló kamera, illetve fényforrás található.

A vizsgálatot végző szakember irányítja a kamerát és megkeresi a különböző repedéseket, deformálódásokat, gyökér benövéseket, illetve a dugulások okait.

Többféle szélességű és hosszúságú csatornaszakaszokat lehet egy-egy csatorna kamerával átvizsgálni, ezzel pedig bontás nélkül, rengeteg kellemetlenséget megspórolva deríthető ki, hol alakult ki a csőtörés.

A csatorna kamerázás mindenképpen szakembert igényel, hiszen a képek elemzését laikusként nem lehetséges pontosan elvégezni, a felszerelés kezelése pedig szintén bonyolult folyamat.

5. Csövek nyomvonalának meghatározása:
A nyomvonal meghatározása fontos lépés, amikor csőtörésre gyanakszol, különösen akkor, ha nem rendelkezel erre vonatkozó dokumentációval. Ez sajnos régi építésű, soha nem felújított házaknál gyakori. Nyomvonal meghatározásra nem csak ilyenkor lehet szükség, hanem hozzáépítés előtt, a csövek tervezett felújításánál, különböző ásással járó munkáknál, illetve dugulások és egyéb hibák keresésekor is.

A korábban említett módszerek is segíthetnek valamelyest a nyomvonal feltárásában, de pontosan csak speciális eszközökkel lehet meghatározni a csövek helyzetét.

A módszer attól is függ, milyen anyagból készültek a bemérendő csövek. Ha fémből, akkor azokat egyszerűbben, egy fémkeresővel is fel lehet térképezni, műanyag elemeket azonban ilyen módszerrel nem találhatsz meg. Ebben az esetben a szakemberek jeladót juttatnak a csövekbe, amit a felszínről, megfelelő bemérő eszközzel követnek.

Ez egy bonyolultabb, magas szintű felkészültséget és speciális eszközöket igénylő folyamat, amely előtt érdemes csatorna kamerás vizsgálatot is végezni.

Csőtörés javítás: Mire számíthatsz ezek után?

Miután a szakemberek megtalálták a csőtörés helyét, szükség lehet bontásra. Az imént felsorolt bemérési módszerek mellett szerencsére nem kell az egész házat felverni, hiszen szinte maximális pontossággal kideríthető, hol a hiba.

Lehet, hogy fel kell bontani a padlót, leverni a falakról a csempét, megszabadulni a vakolattól, sőt! Sajnos még a betonozást is muszáj lehet kivésni. Ez után a szakemberek kicserélik a megrongálódott csöveket és helyre állítják a problémás részeket. Olyan helyeken, ahol nincs szükség bontásra, ez jóval egyszerűbb és kíméletesebb, de sajnos a csőtörés gyakran a falakban vagy a padlóban alakul ki.

Amikor végeztek a szakemberek, kezdődhet a helyreállítás: falazás, vakolás, burkolás, festés, padló helyreállítás, na meg az elárasztott helyiségek – ha van ilyen – kiszárítása és javítása.

Mint láthatod, a csőtörés elhárítás első lépése a csőtörés helyének bemérése, a hiba megkeresése, a tényleges javítási munkálatok pedig csak ez után következhetnek. Bízd Ránk a csőtörésed, hogy minél gyorsabban, stresszmentesebben és költséghatékonyabban megoldódjon a problémád!

Vissza az oldal tetejére